Egyre erősebb jogi fal védi a gyermekeket

Újabb mérföldkőhöz érkeztek az elmúlt több mint egy évtized alatt hozott gyermekvédelmi intézkedések, miután módosulhat az Alaptörvény a gyermekek, illetve egyben a családok jogi védelmének további erősítése érdekében.

A beterjesztett módosítás kimondja, hogy

A jobboldali kormány már a 2010-es hatalomra kerülése után kiemelten kezelte ezt a területet, s még ebben az évben módosították a zaklatás tényállását és a minősített védelmet kiterjesztette a házastársra, a bejegyzett élettársra, és az élettársra is.

Egy évvel később született jogszabály a gyermekmeghallgató szobák kialakításáról. Ezek olyan, speciálisan erre a célra kialakított helyiségek a rendőrségeken és bíróságokon, ahol a kiskorúakat barátságos környezetben tudják meghallgatni.

A büntetőjogi kódexek szigorításai

A 2012-ben elfogadott új Büntető Törvénykönyv újabb rendelkezéseket fektettek le, a megújult büntetőkódexben külön tényállás lett a gyermekprostitúció kihasználása, 

Bűncselekmény lett a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is, valamint emberölésnek minősítették az olyan eseteteket, amikor az elkövető 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír.

A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés úgy változott, hogy a sértettnek a 18. életévének betöltése után is lehetősége és megfelelő ideje (5 év) lenne a feljelentés megtételére.

A 2018. július 1-jén hatályba lépő új a büntetőeljárási törvény (Be.) is hangsúlyosan foglalkozott a bűncselekmények áldozatává váló kiskorúak fokozott védelméről, követve azt az alaptételt, hogy a korábbi, az elkövetőket középpontba helyező gyakorlat helyett áldozatközpontúvá váljon a hozzáállás. 

Az új Be. külön fejezetet szentelt a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabályozásnak, a gyermekek és a kapcsolati erőszak sértettjeinek fokozottabb védelme érdekében pedig megvalósította a távoltartás jogintézményének reformját.

Azonnal reagáltak

Volt példa ugyanakkor arra, hogy egy tragédiára reagálva szigorított a kormány a szabályokon.

Így volt ez a 2019 decemberi, győri kettős gyilkosság után, amikor egy a börtönből feltételesen szabadlábra helyezett férfi házastársa lakásán gyilkolta meg nevelt lányát és saját fiát. A férfit korábban éppen a házastársa bántalmazása miatt ítélték 2017-ben öt év börtönre. 

Az éppen abban az évben hivatalba lépő Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd az Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett indítvány alapján a parlament

A szigorítás azt is kimondta, hogy szélesebb bűncselekményi körben csak kivételesen biztosítható, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés alapján engedélyezhesse.

Áldozatsegítés és gyermekvédelmi törvény

Varga Judit egyik legfőbb célkitűzése volt az áldozatvédelmi rendszer kiépítése. 

Az első Áldozatsegítő Központ 2017. június 21-én Budapesten nyílt meg, azóta sorra adták át az új központokat a különböző vármegyeszékhelyeken. 

Ezekből jelenleg 17 van az országban, a pedig cél az, hogy minden vármegyeszékhelyen legyenek ilyen központ. Tuzson Bence igazságügyi miniszter januári tájékoztatása szerint 2024-ben 30 ezer embernek segítettek az áldozatsegítő rendszeren keresztül, ami 25 százalékos emelkedést jelent a korábbi időszakhoz képest. 

Talán a legfontosabb állomás volt a folyamatban a leginkább az LMBTQ- és genderpropaganda térnyerésére adott, 2021 júniusában elfogadott, „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló módosító-csomagot, amelyet a Fidesz-frakció nyújtott be egy hónappal korábban az Országgyűlés elé. 
 

Kocsis Máté akkor úgy fogalmazott: „Minden jóérzésű embert megráz, de minket, szülőket különösen is megvisel, amikor pedofil bűncselekményekről hallunk a hírekben. 

Az elfogadott törvény lényegi elemei között ott volt a pedofil-nyilvántartás bevezetése és a Btk. szigorítása, kimondva, hogy a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinek elkövetői akár 20 évet is kaphatnak, és nem lehet feltételesen szabadlábra bocsátani őket.

A legsúlyosabb pedofil-bűncselekmények korábban sem már évültek el, a változtatással azonban az enyhébb esetekben a 18 éves kor helyett a sértett 21 éves korától indul az elévülés. A változás alapján új minősített eset lett a zaklatás tényállásánál az, ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el.

Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban kimondták, hogy az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban.

Népszavazással megerősítve

Orbán Viktor ezek után 2021 júliusában jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez, a törvény Brüsszel általi támadásaira reagálva. 

A referendumot a 2022-es országgyűlési választásokkal egy időben tartották meg. Az iskolai szexuális felvilágosításról, a nemátalakító műtétekről, a gyermekeknek fejlődését befolyásoló szexuális médiatartalmakról szóló, négykérdéses népszavazáson 

Az újabb szigorítást a tavalyi kegyelemi-botrány váltotta ki. 2024 februárjában derült ki, hogy Novák Katalin akkori államfő köztársasági elnöki kegyelemben részesítette a K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgató-helyettesét, aki bírósági ítélet szerint segített az intézményvezető pedofil bűncselekményeinek eltussolásában.

Az ügy nyomán Novák Katalin lemondott elnöki posztjáról, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy alaptörvény-módosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövetői ne kaphassanak a jövőben kegyelmet. Mint fogalmazott:

A parlament ezek után júniusban módosította az Alaptörvényt, és további jogszabályokat is.

A Btk. módosítása szerint a jövőben a  köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, aki 18 év alatti ellen követett el szexuális bűncselekményt. Kizárttá vált a reintegrációs őrizet azon elítéltek esetében, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt.

A jogszabályban előírták pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak.

A táboroztatással kapcsolatban rögzítették: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel az elkövetői nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt.

Így jutottunk el a mostani módosítástervezetig, amely tovább bástyázza a gyermekek védelmét.

Nyitókép: Mandiner grafika